Afrika

Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

• a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
• itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
• itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
• itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
• itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
• itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)

Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 3,03E+7 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 1 milliárd ember él, ez a Föld népességének több mint 14%-a.

Elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

Történelem

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.

Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

• vadászkorszak: i. e. 9–7. évezred
• pásztorkorszak: i. e. 6–2. évezred
• harcosok korszaka: i. e. 2. évezredtől
• tevekorszak (ekkor került Ázsiából Afrikába a teve): i. e. 1. évezredtől

I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

1330-1349 - Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.

Felfedező utak Afrikába

• 1402: a francia Jean Béthencourt (Béthancourt?) eléri a Guineai-öblöt
• 1461: a portugál Pedro de Sintra végigvitorlázott Sierra Leone partvidékén és elérte a Bors-partot a mai Monrovia vidékén
• 1473: A portugál Lopo Gonçalves (Lopo Gonzalves) eléri az Egyenlítő képzeletbeli vonalát
• 1482: Diogo Cão rátalál a Kongó folyóra
• 1484: Diogo Cão újabb két expedíciót vezetett Afrika délnyugati partvidékére (a mai Angola és Namíbia), az egyikre elkísérte Martin Behaim, a kor egyik legjobb német csillagásza is -1486
• 1488: Pedro de Covilhao tengeri út után kutat Afrika és India között
• 1487: Bartolomeu Diaz megkerüli a Jóreménység-fokát
• 1497: Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység fokát és a kelet-afrikai partok mentén észak felé hajózik
• 1498: Vasco da Gama megtalálja az Európából Indiába vezető tengeri utat.
• 1500: a portugál Diogo Dias felfedezi Madagaszkár szigetét, miután hajójával elszakadt egy Indiába tartó flottától
• 1769: James Bruce megtalálja a Kék-Nílus forrását
• 1795: Mungo Park expedíciót szervez a Niger folyóhoz
• 1848: Johann Rabmann felfedezi a Kilimandzsárót
• 1850: Heinrich Barth átutazik a Szaharán, eléri a Csád-tavat és Timbuktuba utazik tovább
• 1854: David Livingstone elsőként utazik át Afrikán nyugat-keleti irányban
• 1858: Richard Francis Burton és John Hanning Speke felfedezik a Tanganyika-tavat, majd Speke a Viktória-tavat és a Viktória-Nílust
• 1858: Livingstone Zambéziai utazásai
• 1859: Paul du Chaillu az első fehér ember, aki élőben lát gorillát
• 1860: Gerhard Rohlfs utazása Tripolitól Lagosig
• 1860: Speke a Fehér-Nílus forrását kutatja
• 1861: A Baker házaspár átutazik Egyiptom, Szudánon és felfedezik az Albert-tavat
• 1866: Livingstone a közép-afrikai folyamrendszereket térképezi fel
• 1868: Schweinfurth az első európai, aki pigmeus törzsekkel találkozott
• 1869: megnyitják a Szuezi-csatornát
• 1869: Georg Schweinfurth az első fehér ember, aki pigmeusokkal találkozik a Kongó medencéjében
• 1873: Verney Lovett Cameron feltérképezi a Tanganyika-tavat, és elsőként utazza át Afrikát kelet-nyugati irányban
• 1874: Stanley a Viktória-tavat kutatja, majd lehajózik a Kongó az Atlanti-óceánig
• 1870: Pierre Savorgan de Brazza expedíciója az Ogooné és Kongó vidékén
• 1887: Teleki Sámuel a Kilimandzsáró megmászására vállalkozik, sikertelenül
• 1889: Hans Meyer és Ludwig Purtscheller megmásszák a Kilimandzsárót
• 1893: Mary Kingsley utazása Francia-Kongóban
• 1894: Kingsley Gabonba jut el
• 1932: Almásy László Kairóban repülőteret létesít
• 1977: Heyerdahl Tigris nevű hajóján a Perzsa-öbölből Dzsibutiba utazik

Keletkezése és mai felszíne

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl: agyag, mészkő, homokkő 2. Táblás vidék: a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Vízszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.

Földrajz

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nél található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nél található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.