Éghajlat: | A turistaforgalom decembertől márciusig tartó időszakban az igazán magas, ez Kuba száraz évszaka. Ekkor, de főleg karácsony, és húsvét körüli időszakban a partokon és hotelekben sok turista tartózkodik, az átlag hőmérséklet 24-27 fok körül mozog, de jellemzően nagy a hőmérséklet ingadozás, és még akár hűvössé is válhat az idő. Ezzel szemben a nedves évszak igazán meleg, a hőmérő higanyszála gyakran szökik 30 fok fölé, augusztus a legmelegebb hónap. Az egész karibi-térségre hatással van évente egyszer, júniustól októberig egy úgynevezett hurrikán évszak. A legalkalmasabb időszak az utazáshoz januártól májusig tart. Egyenlítő menti helyzete miatt az éghajlat az ország legnagyobb részén nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség a legtöbb helyen meghaladja a 2000 mm-t. |
Hivatalos nyelv: | francia |
Egyéb beszélt nyelvek: | lingala, kikongó, szuahéli, csiluba, szangó, kingwana |
Beutazási szabályok: | Szükséges érvényes útlevél, visszaútra szóló repülőjegy és 30 napig érvényes turista kártya, melyet a kubai konzulátus, légitársaság vagy utazási iroda állíthat ki, körülbelül 20 USD/fő. Itt fel kell tüntetnünk, hogy hol fogunk Kubában megszállni. A turistakártya érvényessége, a Havannai Idegenrendészeti Hivatalnál további 30 nappal meghosszabbítható. Kilépéskor 25 CUC adót kell fizetni a helyszínen. |
Más, elfogadott pénznemek: | Kongói frank (CDF) |
Védőoltások: | Az országban az alábbi betegségekkel kell kiemelten számolni
Hastífusz
Hepatitis A
Hepatitis B
Malária
Sárgaláz
Veszettség
Javasolt oltás (nem fontossági rendben, hanem betűrendben)
Hastífusz elleni védőoltás H
Hepatitis A elleni védőoltás HA
Hepatitis B elleni védőoltás HB
Malária elleni gyógyszer
Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak.
-Veszettség elleni védőoltás V
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges
-Sárgaláz elleni védőoltás S
|
Víz minősége, ihatósága: | nem iható,de jó palackozott víz kapható |
Telefonos hívószám: | +243 |
Kommunikáció jellemzői: | Internet TLD .cd |
gazdaság: | A Kongói Demokratikus Köztársaság bővelkedik természeti erőforrásokban, gazdasága jelenleg két évtizednyi hanyatlás után a javulás jeleit mutatja. Az első (1996?1997) és második kongói háború (1998?2003) jelentősen csökkentette a hazai termelést, a kormány bevételeit, növelte az államadósságot, a harcok, az éhínség valamint a betegségek következtében több mint öt millió ember vesztette életét.
A külföldi befektetők a konfliktus kimenetelét övező bizonytalanság és az infrastruktúra hiánya miatt elhagyták az országot. A helyzet csak 2002-ben vált jobbá, amikor a megszálló seregek nagy része kivonult Kongóból. A kormány a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal együttműködve gazdasági terveket dolgozott ki, Joseph Kabila elnök vezetésével pedig megkezdték a reformok végrehajtását.
Adósságállománya 2004-ben meghaladta a 11 milliárd USD-t. Belgium a legfőbb külföldi támogatója, segélyezője.
Az életszínvonal az afrikai országok között is nagyon alacsony, ezt igazolja az is, hogy a Világbank még 1994-ben fizetésképtelenné nyilvánította az országot. A Katanga és Kasai régiókban találhatóak a világ legnagyobb ipari gyémánt-bányái, de a legértékesebb exportcikke a réz. Jelentős urán, arany, ezüst és cink bányászat is folyik az országban. |
Vallás: | A lakosság 42%-a katolikus, 25%-a protestáns. Muzulmán a lakosság 3%-a és 120 ezer zsidó is él itt. A lakosság 5%-a törzsi vallású. |
