Utazási iroda
 kereső
Megye
Település / kerület
Úticél

Antarktisz

vissza
utazasiirodak.com > Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz.

2007. május 15-én a NASA új felvételeket közölt a nemrégiben felfedezett megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért drámai, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni.

Felfedezése

1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.

1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

1820-ban Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

Földrajza

Déli jég

Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják.

A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B selfjég. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

  • Lambert-gleccser – 434 km
  • Rennick-gleccser – 257 km
  • Beardmore-gleccser – 161 km

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

Területek

Bővebben: Az Antarktisz területei

Éghajlata

Antarktisz területének hőmérsékletváltozása

Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegő hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm (például: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C (Vosztok állomás, 1983. július 21.).

Élővilága

Pingvinek a Hannah Point-nál

Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány epilitikus zuzmó található az enyhébb, part menti területeken található sziklákon. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori.

A Déli-sarkvidék állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó.

A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Az Antarktiszon találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegylánc 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.

A földrészhez tartozó King George-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó sirály formájú, zömök, erős szkuák két faja, a délsarki és az antarktiszi telepedett meg (magyar nevük rablósirály).

Az Antarktisz jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m jég borít. Azt tervezték, hogy lefúrnak élőlények után kutatva. Nem fúrtak egészen a tóig, csak kb. 150 méterrel a tó felettig, ez 3590 métert jelent. A jégdarabokat több laboratóriumba elküldték vizsgálatra. A Montanai Állami Egyetem kutatói baktériumokat találtak a jégben, számításaik szerint Patagónia pusztájáról sodorta a szél az Antarktiszra a baktériumokat, mintegy félmillió éve. [forrás?]

Az Antarktisz-egyezmény

Az Antarktisz műholdképe
Bővebben: Antarktisz-egyezmény

Az Antarktisz-egyezmény egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet 1959. december 1-jén kötöttek 30 évre és 1961. június 13-án lépett hatályba. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben.

Magyarország 1984-ben írta alá az egyezményt.

Kommunikáció

Antarktisz nemzetközi hívószáma +672.

A kontinensen vezeték nélküli telefonszolgáltatás épült ki. Az argentin Marambio bázison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a King George-szigeten egy GSM technológiájú adó-vevő torony található. A többi kommunikáció műholdas kapcsolat révén valósul meg.

Katonai helyzet

Az Amerikai Egyesült Államok Antarktisz-programjának logója

Az Antarktisz-egyezmény megtiltja a katonai tevékenységet az Antarktiszon, úgymint katonai bázisok és erődítmények létrehozása, hadgyakorlatok végrehajtása, fegyverek kipróbálása. Katonai erő vagy felszerelés használata csak kutatási vagy más békés célokra engedélyezett.

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege bevezette az Antarktiszi Szolgálati Kitüntetést a kutatásaikat az Antarktiszon végző civilek és katonák számára. A kitüntetést, amelyet azok kaphatnak meg, akik két teljes, hat hónapos időszakot töltöttek a kontinensen, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa ítéli oda.

Az egyetlen jelentősebb katonai megmozdulást, az Operación 90-et 10 évvel az Antarktisz-egyezmény aláírása előtt hajtotta végre az argentin hadsereg.

Magyar kutatók az Antarktiszon

Terepmunka
  • 1957-ben Fazekas István meteorológus az amerikai Amundsen-Scott bázison, Bolza Alfonz pedig az ausztrál Mawson állomáson dolgozott.
  • 1958-1963 között Boda János orvos egy ausztrál program résztvevőjeként dolgozott az Antarktiszon.
  • 1964-ben Titkos Ervin meteorológus egy évet töltött a szovjet Mirnij állomáson.
  • 1965-ben Hirling György meteorológus folytatta megfigyeléseit.
  • 1966-ban Barát József meteorológus a szovjet Mirnijen, Pintér István geofizikus pedig a szovjet Novolazarevszkaja állomáson dolgozott.
  • 1968-1969-ben Rockenbauer Pál és Szabados Tamás a Magyar Televízió megbízásából filmet forgatott a szovjet Mirnij, Vosztok és Bellingshausen állomásokon.
  • 1971-ben Vissy Károly meteorológus egy szovjet tengeri expedíció tagja volt.
  • 1975-ben Farkas Edit meteorológus, ózonkutató két hetet töltött a Ross-szigeti Scott és McMurdo állomásokon.
  • 1978-ban Pándi Ferenc meteorológus egy szovjet expedíció résztvevője volt.
  • 1985-1986-ban G. Tóth László hidrobiológus szovjet óceánjárón dolgozott a délsarki vizeken.
  • 1990-es években Ocskó László geofizikus a német sarkvidéki tengeri kutatóutak résztvevője volt.
  • 1998-ban Nagy Balázs geográfus a King George-szigeten, a lengyel Arctowski állomáson töltött egy nyarat.
  • 2003-ban az első önálló magyar Antarktisz-expedíció a King George-szigeten dolgozott.
  • 2005-ban Nagy Balázs és Bugya Éva geográfusok a King George-szigeten, a dél-koreai King Sejonng állomáson dolgoztak.
  • 2006-ban Lichtenberger János geofizikus a dél-afrikai SANAE-IV állomáson dolgozott
  • 2009-ben Pécskay Zoltán debreceni geofizikus a lengyel Arctowski állomáson dolgozott a King George-sziget-en

Magyar földrajzi nevek az Antarktiszon

Antarktisz filatélia
  • Bartók-csúcs az Alexander-szigeten.
  • Liszt-csúcs az Alexander-szigeten.
  • Liszt-gleccser a SANAE állomás közelében.
  • Boda-hegy az Enderby-földön.

 

Antarktisz

Kedves Látogató!

Amennyiben hibát talált az oldalon, kérjük jelezze felélnk, segítve ezzel weboldalunk tökéletesítését, továbbá kíváncsiak lennénk rá, hogy Ön milyen tartalmat olvasna szivesen oldalunkon.

Írja meg véleményét, javaslatát, mit szeretne látni az oldalon, milyen információt találna hasznosnak. Vélemény elküldéséhez kérjük kattintson a "Vélemény írása" gombra!

Cimkefelhő:
Antarktisz Utazás iroda kereső portál last minute utazások üdülés nyaralás akciós utak megbízható irodák nagykövetségek országok tanácsok tippek utasbiztosítás szerződés

Valid HTML 4.01 Transitional

utazasiirodak.com
© 2010 -

utazasiirodak.com

Minden jog fenntartva
utazasiirodak.com

Utazás, Utazási, Irodák, Iroda, Kereső