BTSZK Budapesti Utazási Iroda

A világ egyik legszebb fekvésű városa nem véletlenszerűen alakult ki. A Duna, amely átszeli, különösen a Gellért hegynél, kiváló átkelési lehetőséget nyújt és a terület a hegyek révén védekezésre és letelepedésre igen alkalmas volt. Valaha, Kr. előtt a IV. és III. században a magas kultúrájú eraviszkusz törzsek éltek a Gellért hegynél, megmunkálták a vasat, díszítették agyagedényeiket, sőt pénzt is vertek. A Római birodalom a mai Óbuda területén építette ki városát, Aquincumot, állomásoztatta légióját és védte hatalmas erődvonalát, a limest, végig a Duna mentén.

A honfoglaló magyarok szintén fontos stratégiai területnek látták, amelyen központokat tartottak fenn. Érdekes módon akkor a folyó mindkét partján a települést Pestnek nevezték, egyes kutatók szerint a szláv eredetű szó, amely kemencét jelent, valójában a mai Gellért hegy alatti hőforrásokra utal. Az 1232-es királyi oklevélben így szerepel. A Buda név csak a tatárjárás után terjedt el, amikor IV. Béla utasítására szerte az országban várakat építettek, a király jó példával előjárva, az egykori pesti Újhegyen, amelyet ettől kezdve Várhegynek hívnak, építette fel királyi várát. Ő adta az első kiváltságokat is aranypecsétes levélben, 1244-ben az itteni telepeseknek, a mezőgazdaság, és a kereskedelem felvirágoztatására. A középkorban Zsigmond uralkodása alatt vált Buda állandó királyi székhellyé. A folyamatosan bővülő palotát Mátyás fejezte be. A Dunán inneni Pest is meggazdagodott, kereskedelmi központtá vált. Mátyás király egyenrangúvá tette Budával. A Margitsziget sem volt lakatlan, a korabeli források szerint a kolostorokon kívül a keresztes lovagoknak is volt itt vára.