Utazási iroda
 kereső
Megye
Település / kerület
Úticél

Dél-Amerika

vissza
utazasiirodak.com > Dél-Amerika

Dél-Amerika egy kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Legnagyobb része a déli félgömbön található. Gyakran Észak-Amerikával együtt Amerikaként említik. Nevét Amerigo Vespucciról kapta, arról az európairól, aki először jött rá arra, hogy Amerika nem India, hanem új kontinens. Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület európai ország területének része.

Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajz

Dél-Amerika domborzati térképe

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panamai-szorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panamai-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.

Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.

Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását, a hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is okoztak.

Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantella, kígyó és emlős őshonos itt.

Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: Andok-beli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.

Történelem

Bővebben: Dél-Amerika történelme

Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.

Indián civilizációk

Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.

Az Inka Birodalom (fővárosa: Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.

Az európai hódítás

Dél-Amerika térképe (1750). Térképész: Robert de Vaugondy

1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.

Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.

Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.

A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.

Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.

Függetlenség

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a csendes-óceáni háborút.

Néhány ország csak a 20. században lett független:

  • Trinidad és Tobago, az Egyesült Királyságtól 1962-ben;
  • Guyana, az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;
  • Suriname, holland uralom alól, 1975-ben.

Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.

A közelmúlt történelme

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Gazdaság

2002-es adat szerint Dél-Amerika munkanélküliségi mutatója 10.8%.

Mivel szinte az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ezalól a kivétel Chile.

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Bányászat

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész'. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

  • Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
  • Andok (Peru, Chile): rézérc
  • Bolívia: ón
  • Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
  • Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
  • Venezuela: kőolajtelepek

Ipar

A feldolgozóipar a II. világháború óta gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)

  • Brazília: A földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12600 MW).
  • Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
  • Uruguay: húsipar, bőripar

Kereskedelem

Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.

Kultúra

Bővebben: Dél-Amerika kultúrája

A legelterjedtebb vallás a római katolikus. Francia Guyanában ezenkívül számos protestáns él. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivételek, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.

A kontinens két legnagyobb számban beszélt nyelve a portugál és a spanyol. A portugál anyanyelvűek többségben vannak (51%), de a spanyol több országban hivatalos nyelv (a portugál anyanyelvűek jelentős része brazil). Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:

  • Ajmara: Bolíviában, Peruban.
  • Kecsua: Bolíviában, Ecuadorban és Peruban.
  • Guaraní: Paraguayban.
  • Angol: Guyanában.
  • Hindi: Guyanában és Suriname-ban.
  • Holland és indonéz: Suriname-ban.
  • Olasz kisebb csoportokban Argentínában, Chilében, Brazíliában és Uruguayban, német kisebb csoportokban Brazíliában, Chilében és Paraguayban.

Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.

Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.

Népek

Dél-Amerika népcsoportjai:

  • Awák
  • Banawák
  • Kajapók
  • Enxetek
  • Európaiak, különösen spanyolok, portugálok és olaszok
  • Ge indiánok
  • Guaraník
  • Inkák
  • Jurisz indiánok
  • Mapucsék
  • Meszticek
  • Xucuru indiánok
  • Zaparók

 

Dél-Amerika

Kedves Látogató!

Amennyiben hibát talált az oldalon, kérjük jelezze felélnk, segítve ezzel weboldalunk tökéletesítését, továbbá kíváncsiak lennénk rá, hogy Ön milyen tartalmat olvasna szivesen oldalunkon.

Írja meg véleményét, javaslatát, mit szeretne látni az oldalon, milyen információt találna hasznosnak. Vélemény elküldéséhez kérjük kattintson a "Vélemény írása" gombra!

Cimkefelhő:
Dél-Amerika Utazás iroda kereső portál last minute utazások üdülés nyaralás akciós utak megbízható irodák nagykövetségek országok tanácsok tippek utasbiztosítás szerződés

Valid HTML 4.01 Transitional

utazasiirodak.com
© 2010 -

utazasiirodak.com

Minden jog fenntartva
utazasiirodak.com

Utazás, Utazási, Irodák, Iroda, Kereső