Észak- és Közép Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található kontinens. Amerika északi részét alkotja. Északon a Jeges-tenger határolja, keleten az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, nyugaton a Csendes-óceán. Területe nagyjából 24 500 000 km², ezzel elfoglalja bolygónk 4,8%-át. A harmadik legnagyobb kontinens Ázsia és Afrika után.

Lakossága körülbelül 514 600 000 fő (2002. július), ezzel a negyedik legnépesebb földrész. (Ázsia, Afrika és Európa után)

Amerika a nevét Amerigo Vespucci-ról kapta. 1507-ben Martin Waldseemüller, német térképész ábrázolta először ezen a néven a korábban Kelet-Indiának vagy Újvilágnak nevezett területet.

Földrajz

Geopolitikai szempontból az észak-amerikai kontinens három fő részre osztható: ezek az észak-amerikai régió (a szűkebb értelemben vett Észak-Amerika), a közép-amerikai régió, azaz a tágabb, geopolitikai értelemben vett Közép-Amerika és a Karib-térség. (Angolul az észak-amerikai kontinenst és az észak-amerikai régiót a North America és Northern America kifejezésekkel különböztetik meg egymástól.)

Az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió közötti természetföldrajzi határ a Tehuantepec-földnyelv. Közép-Amerikát természetföldrajzi szempontból akár önálló kontinensnek is lehetne tekinteni. Azért sorolják mégis az észak-amerikai kontinenshez, mert túl kicsi ahhoz, hogy külön földrésznek tekintsék. Az észak-amerikai kontinens egyetlen kapcsolata Dél-Amerikával a vékony Panama-földnyelv. Geopolitikai szempontból a földnyelv és a Panama-csatorna is Észak-Amerikához tartozik.

Északkeleten Grönland szintén az észak-amerikai kontinenshez tartozik, mivel azonos tektonikus lemezen találhatóak.

Felfedező utak Észak-Amerikába

1000 körül- Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Újfundlandon köt ki

1472- João Vaz Corte-Real és Álvaro Martins Homem elérték Land of Codot, a mostani Újfundlandot

1495- João Fernandes, a farmer, és Pedro Barcelos útja Grönlandra. Utazásuk során felfedezték a Labrador vidékét, melynek a farmer nevet (lavrador)adták

1497- John Cabot Cape Bretonnál eléri Észak-Amerikát, és kiköt a kanadai parton, s felfedezi Újfundlandot

1500- Gaspar Corte-Real első utazását Újfundlandra, amelyet azelőtt Terras Corte-Realnak ismertek

1502- Miguel Corte-Real Újfundland környékén eltünt testvérét keresési

1513- Juan Ponce de León, Puerto Ricóból észak felé hajózik, ott felfedezi a Golf-áramlatot, és kiköt Florida partjainál

1524- Giovanni da Verrazzano átszeli az Atlanti-óceánt, és az amerikai partok mentén Észak-Karolinától Újfunlandig hajózik, majd kiköt a mai New York helyén

1530- Jacques Cartier kiköt Kanada partjainál és felhajózik a Szent-Lőrinc folyón

1539- Francisco de Ulloa bebarangolja a Kaliforniai-öblöt

1540- Francisco Vasquez de Coronado expedíciót indít Mexikóból Arizóna és Új-Mexikó területére

1542- Juan Rodriguez Cabrillo (João Rodrigues Cabrilho) Kalifornia partjainál hajózik

1595- Sir Walter Raleigh kenuval felhajózik az Orinocón

1609- Henry Hudson felhajózik a róla elnevezett folyón és a területet a holland korona tulajdonává nyilvánítja

1608- Champlain megalapítja Québec városát

1611- Hudson az Északnyugati-átjárót keresi, közben befut a Hudson-öbölbe. A fellázadt legénység magára hagyja

1679- Sieur de la Salle utazásai a Nagy-tavak vidékén (-1681)

1681- La Salle hajóútja a Mississippin (-1682)

1684- La Salle a Mexikói-öbölben keresi a Mississippi torkolatát, de katonái megölik (-1687)

1775- Juan Manuel de Ayala spanyol tengerész felfedezi a San Francisco-öblöt és a La Isla de los Alcatraces, a mai Alcatraz szigetét.

1790- George Vancouver feltérképezi Kanada nyugati partját

1803- Lewis és Clark Jefferson elnök megbízásából az észak-amerikai kontinensen keresztül utat keres a Csendes-óceánhoz

1822- David Douglas botanikus gyűjtőútra indul Amerikába (-1834)

1825- John Franklin a Mackenzie-folyótól nyugatra lévő területeket járja be (-1827)

1913- Hudson Stuck megmássza Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Mont Mckinley-t