Jogszabályok

Hasznos > Jogszabályok > Johi útmutató

UTAZÁSI ÚTMUTATÓ

A magyar ember szeret utazni, szabadságát, üdülését ha csak teheti más vidékeken tölti.  Még időben - a téli sí balesetek után és a nyári utazási csalódások előtt -, érdemes néhány gondolatot az utazási tervek jogi hátterére szánni, annak érdekében, hogy minél kevesebb csalódás érjen bennünket.

LÁZCSILLAPÍTÓ

Az utazás előkészítésekor sem árt már az óvatosság. Sokan gondolják, ha igazán kényelmesen akarnak utazni, elég a hirdetésből vagy prospektusból kiválasztani a legjobb ajánlatot, a többi már az utazási iroda dolga. Saját érdekünkben fontos, hogy a „kecsegtető” ajánlatot és az utazási irodát alaposan szemügyre vegyük, máskülönben az utazás során könnyen keserű szájízt okozhatnak a kisebb-nagyobb problémáknak, a jogorvoslat pedig gyakran nagyon nehéz. Néhány évvel ezelőtt a barátom egy kedvező olasz utat ajánlott. Cél állomás a magyar turisták által is nagyon kedvelt észak-olasz nyaralóhely, kellemes elhelyezés, tengerre néző ablakok, jó társaság, mi kell még? Kiérve meggyőződhettünk, hogy az ajánlatban foglaltak megfeleltek a valóságnak, csupán egy apró többletkörülmény merült fel, a szomszéd telken éppen akkor kezdték egy új szálloda építését és ennek következtében a szakszervezetek által megengedett teljes  munkaidőben megállás nélkül dörögtek a cölöpverő gépek. Annyi múzeumot azóta sem néztem meg nyaralás alatt.

VÉDŐ VONAL

Az utazási szerződés keretszabályait - a szerződés fogalmát, a megrendelő szavatossági jogait -, a Ptk. a vállalkozási típusú szerződések között rögzíti, ezzel is hangsúlyozva, hogy a szerződés valamilyen eredmény létrehozására irányul. A szerződés tartalmi elemeit, beleértve az utazási vállalkozás és az utas közötti jogviszony részletes szabályait a 214/1996. (XII.23.) Korm. rendelet határozza meg, amely már az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a túracsomagról szóló 90/314/EGK számú Irányelvvel összhangban lévő előírásokat tartalmaz. Az utazásszervező és közvetítő tevékenységet, tehát az utazási irodák működésének személyi, technikai és anyagi feltételeit a 213/1996.(XII.23.) Korm. rendelet szabályozza.

INDULÁS ELŐTT

Az utazók védelmében az írásbeli ismertetőt arra az esetre is kötelezővé tette a jogszabály, ha az utazási vállalkozó nem tesz közzé prospektust.A rendelet tételesen felsorolja azokat a tartalmi követelményeket amelyeket az utazásról közzétett tájékoztatónak egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell, ezek:
- az utazási vállalkozó adatai (neve, székhelye, nyilvántartási száma, telefonszáma, adószáma),
- az úti cél, az útvonal, az indulás pontos helye és időpontja, a jelentősebb tartózkodási helyek,
- a szálláshely típusa, helye és komfortfokozata,
- a díj összege (a befizetendő előleg, a fennmaradó részletek megfizetésének rendje) és az, hogy a befizetett díj pontosan milyen szolgáltatásokra nyújt fedezetet,
- az utazási eszköz (autóbusz, repülőgép, hajó) jellemzői,
- az étkezésekre vonatkozó tájékoztatás,
- a részvételi díj ellenében nyújtott programokon és a fakultatív programokon való részvétel feltételei,
- az országban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra vonatkozó ismertetés,
- az a legalacsonyabb létszám, amely feltétele a csoport elindításának, és az a határidő, ameddig az iroda az utazás alacsony létszáma miatti elmaradásáról köteles értesíteni az utast,
- az igénybe vehető biztosítások,

1. a vízumkötelezettségére és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatás,
2. a cél országra jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a cél országnak utazási szempontból jelentős, de hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetés,
3. tájékoztatás arról, hogy, ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, akkor az utas  az igény érvényesítése végett közvetlenül melyik hitelintézethez, illetőleg biztosítóhoz fordulhat.    

Az utazási iroda csak akkor térhet el a tájékoztatóban foglaltaktól, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartja, és a változásokat még a szerződés megkötése előtt közli az utasokkal. A vagyoni biztosíték bevezetésére ugyancsak az utasok nagyobb biztonsága érdekében került sor. A biztosíték elsősorban az utazási iroda fizetésképtelensége miatt szükséghelyzetbe került utasok hazaszállítását, a befizetett részvételi díjak visszafizetését és az utasokkal szemben vállalt kötelezettségek elmulasztásából eredő egyéb igények kielégítését szolgálja.Mivel gyakran előfordult, hogy az utazási iroda fizetésképtelensége esetén a biztosíték összege már nem állt rendelkezésre, a  jogszabály szerint a biztosíték legkorábban az utazásszervező tevékenység megszűnését követő hat hónap elteltével és csak a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése után szüntethető meg. A biztosíték mértéke az iroda tevékenységétől és az éves árbevétel nagyságától függAz utazási szerződést írásban kell megkötni.

Az alakiság megsértésével – például szóban, telefonon – kötött szerződés érvénytelen.

A jogszabály értelmében a szerződésnek a felek adatain túl tartalmaznia kell:
- az utazások közbeni megállások és átszállások idejéről, helyéről, időtartamáról és az utas által elfoglalható helyről szóló tájékoztatást,
- az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját,
- az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
- az utalást arra, hogy a részvételi díj magában foglalja-e a baleset-, betegség-, poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját,
- a részvételi díjban nem szereplő, külön felszámított díjakat például üdülőhelyi díj, adó (amennyiben a szerződés ezekről nem rendelkezik, külön nem számíthatók fel, a részvételi díj részét képezik),
- azt a határidőt, ameddig az utas költségtérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől,
- az utasnak azt a kötelezettségét, amely szerint bármilyen kifogását a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles közölni az utaskísérővel vagy az utazási vállalkozóval,
- annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a nevét, amellyel az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékra szerződést kötött.

HIÁNYOS HELYZETEK

Az elmúlt évek vizsgálatai szerint az utazási vállalkozások szolgáltatásai javultak, előfordult azonban, hogy nem teljesítették tájékoztatási kötelezettségüket. Több ízben hiányzott a cég, illetve a tulajdonos nevét és székhelyét közlő tábla, vagy a panaszfórumról tájékoztató kiírás. Arra is volt példa, hogy a nyitvatartási idő nem volt feltüntetve. A személyi feltételek általában biztosítottak voltak, bár gyakran előfordult, hogy az iroda egyetlen szakképesített dolgozója több kirendeltségen, illetőleg más irodáknál is dolgozott. Az utazási szerződések vizsgálata során megállapították, hogy az utasok minden esetben írásos tájékoztatást kaptak az utazási feltételekről, utazási szerződés, vagy részletes írásos tájékoztatás formájában, de a jogszabályban meghatározott elállási lehetőségről csak a szerződések kis része rendelkezett, költségmentes elállási lehetőséget még ennél is kevesebb szerződés biztosított az utasoknak. Nem árt tehát alaposan átolvasni az elénk tett szerződéseket.

PANASZ PORTÁL

A szerződéssel, vagy a szolgáltatással kapcsolatos bármilyen gondunkat ajánlatos azonnal írásban, ajánlott levél útján közölni a másik szerződő féllel. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy az utazási irodáknál regisztrált panaszok száma elenyésző, az irodák szélsőségesen viselkednek ezek elintézése kapcsán, vagy feltűnően készségesek és jó hírnevük megőrzése érdekében olyan utas-igényeket is kielégítenek, amelyek nem teljesen jogosak, vagy elzárkóznak a panaszok és kártérítési igények kivizsgálásától, illetve orvoslásától. Ha az utazási irodánál nem jártunk sikerrel, más fórumok is rendelkezésünkre állnak még. Lehetőség van arra, hogy a helyi Kereskedelmi és Iparkamarához, a Jegyzőhöz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Magyar Utazási Irodák Szövetségéhez forduljunk, vagy az újabb jogszabályi rendelkezések által lehetővé tett közvetítői tevékenységet, mediátor segítségét vegyük igénybe. A békés rendezés meghiúsulása esetén a bíróság nyújthat jogorvoslatot a károsultnak.

Az utazási iroda szerződésszegésért (késedelem, hibás teljesítés, a szerződés lehetetlenülése, nem teljesítés) való felelőssége a polgári jog általános szabályai, illetőleg a vállalkozási típusú szerződések külön szabályai szerint alakul. Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért főszabályként az utazásszervező felel. Ha a teljesítés érdekében közreműködőt, például utazásközvetítőt vesz igénybe, annak magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Tehát ha az utas utazásközvetítő útján kötötte a szerződést, vagy az utazás során igénybe vett szállodában érte valamilyen kár, igényét a közreműködőnél is bejelentheti, de az utassal szemben az utazásszervező köteles helytállni. A kártérítés természetesen nemcsak az anyagi károkra terjedhet ki, hanem – mint pl. a bevezetőben említett esetben -, az olyan károkra is, amelyek az utazás céljának, tehát a pihenésnek a lehetetlenné válásából fakadnak. Az utazási irodának az ilyen helyzetek kiküszöböléséről saját szálláshely megrendelésekor tanácsos előzetesen gondoskodnia.

Egyrészt díjcsökkentést, vagy helyettesítő szolgáltatást kérhet a károsult, másrészt kártérítési igénnyel léphet fel a szerződésszegő utazási irodával szemben. Ha az utazásszervező nem a szerződésnek megfelelően teljesített, köteles a díjat arányosan leszállítani, kivéve, ha az utas valamelyik szolgáltatást saját elhatározásából nem vette igénybe. Ha már az utazás megkezdését követően derül ki, hogy az utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatások jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles helyettük más hasonló értékű szolgáltatást nyújtani. Abban az esetben viszont, ha a helyettesítő szolgáltatás magasabb értékű, a különbözetet nem kérheti az utastól. Ha pedig az iroda nem is tud helyettesítő szolgáltatást nyújtani, vagy felajánlott szolgáltatást az utas indokoltan nem veszi igénybe, a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani. Ebben az esetben az utast az utazásszervező költségén vissza kell szállítani az indulás helyére, vissza kell fizetni részére a már igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat, és az utazásszervező ezen felül köteles megtéríteni az utasnak azt a kárt is, amelyet a szerződésszegő magatartásával okozott.

„NETEN” VETT

Az Internetes kereskedelem egyre jobban elterjed a repülőjegy-, a szállodarendelés és más utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele területén. Az ide vonatkozó szabályokat a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Korm. rendelet tartalmazza. Mivel az utazási szerződéseknél az írásbeliség hazánkban kötelező, felvetődik a kérdés, hogyan kell ezt értelmezni Internet igénybe vétele esetén. A jogszabály az utazási szerződések kapcsán hangsúlyozza, hogy ezekre kizárólag a 9.§ alkalmazható, amely szerint a fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve telefaxot használjon. Kizárólag Interneten közölt rendelés önmagában tehát nem érvényes, azt a megrendelő hozzájárulásával írásban, például telefaxon vissza kell igazolni. A gyors ütemű technikai fejlődés és a piaci igények változásai várhatóan további változásokat fognak az utazási szerződések terén is hozni.

dr. Kimmel József